Alan Richards Costigan
Honlapja

MENÜ

Életrajz

 

Alan Richards Costigan  (eredeti neve nem ismert) 1979. januárjában született Tapolcán,  magyar amatőr író.

Saját bevallása szerint szépérzékét anyjától , művészi, kissé elvont gondolkodásmódját apjától örökölte.

Iskoláit Tapolcán végezte, bár mind a mai napig úgy tartja, hogy ha az óvodában tartották volna még egy - két évre, ma valószínűleg nem amatőr, hobby szinten űzné az írást, mivel elég későn érő gyerek volt.

Tanulmányait a 3.-as számú (később Batsányi János) Általános Iskolában kezdte, ahol harmadik osztálytól angol nyelvet tanult.

Nem jeleskedett egyik tantárgyban sem, félvállról vette a tanulást, de ettől függetlenül olvasni nagyon szeretett. A Pál utcai Fiúk –at egy nap alatt, a teljes Egri Csillagokat három nap alatt végigolvasta, viszont voltak olyan kötelező olvasmányok, amelyeknek történetét unalmasnak találta, ezért elbliccelte.

Zárkózott, visszahúzódó gyerek volt aki nehezen barátkozott ( amihez nagymértékben hozzájárult, hogy tizenéves korában ismeretlen eredetű epilepsziát állapítottak meg nála az orvosok) , de az osztálytársai többségével baráti viszonyt ápolt.

Az általános iskola elvégzése után tanulmányait a tapolcai Kereskedelmi és Ipari Szakképző Iskolában (akkoriban KISZI – később Széchenyi István Szakközép Iskola – SZISZI ) folytatta,  ahol integrált  – egyszerre tanulták a szakmunkás és a szakközép iskolai tanagyagot – képzésben vett részt.

Ez túl sok volt a számára, „nemtörődömsége” miatt  a második osztályban évismétlésre kötelezték és ez volt az az év amikor elkezdett „felnőni”.

Szerzi_jogvedelem_alatt_allok.JPG

Az évismétlés ellenére a szakmunkás osztályba került, ahol sikeres élelmiszer eladói vizsgát tett valamint kedvet kapott a tanuláshoz, ezért beiratkozott a Szakmunkások Szakközépiskolájának nappali tagozatára.

Ekkorra azonban anyagi helyzetük jelentősen megromlott (szülei még 1994 táján elváltak, húga anyjával ő pedig apjával maradt), az iskola mellett anyja anyagi támogatásával, illetve nyári szünetben végzett munkákkal teremtette meg a tanuláshoz szükséges pénzt.

Itt sem volt él tanuló, de komolyabb érdeklődést fordított az irodalom, a történelem, és a számítástechnika tantárgyak irányában.

Ez utóbbi kifejezetten érdekelte, pályája folytatását ezen a területen képzelte el, mindazonáltal kezdett kibontakozni írói vénája is, hobbiként verseket, rímes üdvözleteket, köszöntőket gyártott barátai és önnön szórakoztatására.

1999-ben sikeresen leérettségizett, de a továbbtanulás az otthon megnövekedett anyagi gondok miatt nem jöhetett létre, Tapolcán helyezkedett el egy kereskedelmi üzletbe.

A munka mellett egyre többet olvasott, újraolvasta régebben vett és ajándékba kapott könyveit, rengeteg zenét hallgatott, illetve elkezdett kinyílni – egyre több barátot szerzett, akik hasonlóan gondolkodtak, mint ő.

Amikor életébe beköszöntött az első „NAGY (és reménytelen) SZERELEM” érzelmeit versek formájában írta ki magából, amit félve mutatott meg barátainak, de meglepetésére a versek barátai körében sikert arattak – kiderült, nem egy közülük szintén írogat.

Ebben az időben merült fel benne először egy vámpír regény megírása, de csak az első két fejezet vázlatáig jutott vele. 

Amikor azonban a szerelem az életéből eltűnt, a zene és a bulik vették át a versek helyét, bár nem egy külföldi előadó zenéjére írt magyar szöveget – persze olyat, ami az ő elméjéből pattant ki.

Időközben többször munkahelyet váltott, többnyire a kereskedelemben, illetve a vendéglátásban helyezkedett el.

Szabadidejében könyvtárba járt, betegségéből kifolyólag egyre inkább hajlott a miszticizmus és a történelmi rejtélyek felé, többnyire ebben a témában megjelenő könyveket olvasott, valamint az irodalom által „ponyvának” becézett műveket ( Rejtő Jenő, Agatha Christie, Sir Arthur Conan Doyle).

Amikor a Városi könyvtárban már az összes ilyen könyvet kiolvasta, elkezdett válogatás nélkül olvasni -  ha egy szerző könyve megtetszett neki, az összes könyvét elolvasta.

Nagy hatással volt rá Edgar Allan Poe, Shakespeare, A.J. Cronin, Mario Puzo, Dan Brown ,Gárdonyi Géza, illetve Vujity Tvrtko.

Ha nem olvasott, akkor filmeket nézett többnyire misztikus illetve igaz történet alapján készítetteket, de kedvelte a regényből átdolgozott filmeket is, nem egy film nagy hatást gyakorolt rá.

Pár éve megtalálta régi vámpír regényét és mivel olyan helyen dolgozott, ahol nem volt sok tennivaló, ráérő idejében  a vázlatot teljes egészében átírta, majd felrakta facebook oldalára.

Az írás annyira tetszett ismerőseinek, hogy muszáj volt folytatnia és szinte naponta írt hozzá egy kis részt, majd az egészet feltette az oldalára.

Így születet meg A Sötétség Gyermeke – Vámpírszív című kisregénye, ami elindította az amatőr írói pályáját . ( A regény két folytatással rendelkezik, de A.R. Costigan még nem tette közzé őket).

Többen bíztatták, próbálja kiadatni a regényt, de a kiadóktól semmilyen visszajelzést nem kapott, ezért úgy döntött, hogy előbb „nevet” szerez magának – novellapályázatokra jelentkezett, így születtek első „ötperces” novellái.

Jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, a munka mellett továbbra is ír, egyszerre több regénye is tervben van  - elmondása szerint „ …csak idő és kedv kellene, hogy megírjam őket.. „ .

 

 

Asztali nézet